✓ Kurkumin
A tekintélyes kurkuma gyökér gyógyító és ősi ereje tagadhatatlan, egyszerűen korunk egyik leghasznosabb gyógynövénye. A közelmúltban több tudományos tanulmány is megerősítette a kurkuma gyökér előnyeit, mint a szorongás, a depresszió és a stresszoldás természetes kezelését. Valóban, a kurkumin széles körben használják a szezonális vagy érzelmi depresszióban szenvedők a stresszszint csökkentésével; állítólag a szerotoninszint növelésével serkenti a központi idegrendszert.
✓ Boswellia
A hagyományos ayurvédikus orvoslás szerint a Boswellia alkalmazható terápiás szorongás és stressz megelőzésére. A Boswellia-kivonatról valóban ismert, hogy a stresszhormonok (kortizol) kiegyensúlyozását elősegítve relaxáló és nyugtató hatással van az agyra.
✓ MultiVitaminok
A multivitaminok állítólag hozzájárulnak a jó mentális egészséghez, mert segítenek a stressz elleni hormonok, a szerotonin és a melatonin termelésében. Bizonyos vitaminok, például a B-vitaminok vagy a magnézium hiánya érzelmi törékenységhez vezet, mivel ezek köztudottan csökkentik a szorongást és a fáradtságot.
✓ Ashwagandha
Az Ashwagandha vagy Withania somnifera az "adaptogéneknek" nevezett gyógynövények csoportjába tartozik. Az adaptogének a szervezet azon rendszereire és hormonjaira hatnak, amelyek szabályozzák az ember stresszre adott válaszát. Az Ashwagandha régóta használatos a hagyományos indiai orvoslásban, vagyis az ayurvédában, és vizsgálták a stressz és a szorongás elleni hatékonyságát. Kimutatták, hogy azoknál, akik aszwagandhát szednek, kevesebb kortizol, azaz stresszhormon jelenik meg, mint azoknál, akik nem szednek. Emellett jobb alvásminőséget is tapasztalnak.
✓ Valerian
A valeriána Európában és Ázsiában őshonos növény. Tudományos neve Valeriana officinalis. Gyökerét az emberek évszázadok óta használják alvászavarok, szorongás és depresszió kezelésére. A valeriánagyökér a következő formákban kapható: tea, tabletta, por vagy tinktúra.
✓ Kava Kava
A Piper methysticum vagy Kava a Csendes-óceán szigetein őshonos cserje. Az e szigeteken és a világ más részein élő emberek a kava-t szertartásos ital formájában használják a stressz oldására és a hangulat megváltoztatására. A kava ivóknál a szorongás jelentős csökkenését mutatták ki a nem kava ivókhoz képest.
✓ Golgotavirág
✓ Levendulaolaj
A levendula illóolajat régóta használják szorongásoldásra és idegnyugtatásra. Ez az olaj terpéneknek nevezett vegyi anyagokat tartalmaz, amelyek nyugtató hatással lehetnek az agy kémiai receptoraira. Ezért lehet a levendula illóolaj hatékony rövid távú kezelés a szorongásos zavarok kezelésére.
Szorongás otthoni jogorvoslatok
Amikor az egyén potenciálisan káros vagy aggasztó kiváltó okokkal szembesül, a szorongás érzése nemcsak normális, hanem szükséges is a túléléshez.
Az emberiség legkorábbi napjaitól kezdve a ragadozók és a közvetlen veszély közelsége riasztást vált ki a szervezetben, és lehetővé teszi a kitérést. Ezek a riasztások megemelkedett pulzusszám, izzadás és a környezet iránti fokozott érzékenység formájában válnak érzékelhetővé.[1]
A veszély az agyban adrenalin, egy hormon és kémiai hírvivő anyag felszabadulását váltja ki, ami viszont a "harcolj vagy menekülj" reakciónak nevezett folyamat során szorongásos reakciókat vált ki. Ez felkészíti az embert arra, hogy fizikailag szembeszálljon vagy elmeneküljön a biztonságát fenyegető potenciális veszélytől.
Sok ember számára a nagyobb állatok és a közvetlen veszély elől való menekülés kevésbé sürgető kérdés, mint a korai emberek számára. A szorongás ma már a munka, a pénz, a családi élet, az egészség és más fontos kérdések körül forog, amelyek az ember figyelmét követelik, anélkül, hogy feltétlenül szükség lenne a harc vagy menekülés reakcióra.
Az idegesség egy nagyobb életesemény előtt vagy egy nehéz helyzet során az eredeti harc vagy menekülés reakció természetes visszhangja. Ez még mindig alapvető fontosságú lehet a túléléshez, például az utcán való átkelés közbeni elütéstől való szorongás arra készteti az embert, hogy ösztönösen mindkét irányba nézzen, hogy elkerülje a veszélyt.
A szorongás a félelem, a rettegés és a nyugtalanság érzése. Izzadást, nyugtalanságot és feszültséget, valamint szívdobogást okozhat. A stresszre adott normális reakció lehet.[2] Például szoronghat, amikor nehéz problémával szembesül a munkahelyén, egy vizsga előtt vagy egy fontos döntés meghozatala előtt. Míg a szorongás segíthet megbirkózni egy helyzettel, valamint energiát adhat, vagy segíthet a koncentrációban, a szorongásos zavarokban szenvedők számára a félelem nem átmeneti, és nyomasztó lehet.[3]
Az időnkénti szorongás az élet normális része. A szorongásos zavarokban szenvedő emberek azonban gyakran intenzíven, túlzottan és tartósan aggódnak és félnek a mindennapi helyzetektől. A szorongásos zavarok gyakran járnak a hirtelen fellépő, intenzív szorongás és félelem vagy rettegés ismételt, perceken belül tetőző epizódjaival (pánikrohamok).[4]
A szorongás és a pánik érzése nehezen kontrollálható, aránytalan a tényleges veszélyhez képest, és hosszú ideig tarthat. Ezen érzések megelőzése érdekében előfordulhat, hogy bizonyos helyeket vagy helyzeteket elkerül. A tünetek gyermekkorban vagy serdülőkorban kezdődhetnek, és felnőttkorban is folytatódhatnak.[5]
Néhány példa a szorongásos zavarokra: generalizált szorongásos zavar, szociális szorongásos zavar (szociális fóbia), pánikbetegség, ..... Egynél több szorongásos zavar is lehet. Néha a szorongás egy betegségből ered, amely kezelést igényel.
A szorongásos zavar olyan állapot, amikor a szorongás nem múlik el, és idővel rosszabbodhat. A szorongásos zavarok tünetei akadályozhatják a mindennapi tevékenységeket, például a munkahelyi, iskolai és párkapcsolati teljesítményt. A szorongásos zavarokat gyakran kísérik más állapotok, például depresszió, étkezési zavarok vagy kábítószerrel való visszaélés.[6]
A szorongás oka nem ismert. Olyan tényezők játszhatnak szerepet, mint a genetika, a biológia és az agy kémiája, a stressz és a környezet.[7]
Mi a legjobb dolog a szorongásra?
Először is el kell fogadnod a helyzetedet! Minél többet szenvedünk, annál inkább hajlamosak vagyunk rosszul érezni magunkat a kellemetlenségek miatt. Ez egy ördögi kört hoz létre: bűntudatot érzünk, ami táplálja a stresszt és a szorongás kialakulását vagy megerősödését. Annak elfogadása, hogy jelenleg szenvedünk, az első lépés a helyzetünk megértése és a pozitívabb szokások kialakítása felé.
De az is fontos, hogy üdvözöljük az érzelmeinket. Gyermekkorunk óta megtanultuk elrejteni az érzelmeinket, különösen a negatív érzelmeinket, mint a düh, a félelem vagy a szomorúság. Ezek az érzelmek hozzánk tartoznak, és teljes mértékben át kell érezni és üdvözölni kell őket ahhoz, hogy felszabadulhassanak. Tehát ne érezz bűntudatot, ha ki kell engedned őket, ez segíteni fog abban, hogy jobban érezd magad és elengedd őket!
Mi a szorongás 5 tünete?
- Zsibbadás, bizsergés, izzadás és remegés;
- Megnövekedett szívverés és gyors légzés;
- Nehéz koncentrálni vagy a jelenlegi aggodalmon kívül másra gondolni;
- A közelgő veszély, a pánik, a végzet és a halálfélelem érzése;
- Alvászavarok.
Mi a szorongás fő oka?
A szorongás kialakulásában szerepet játszhat az, ahogyan bizonyos helyzetekben gondolkodunk és cselekszünk. Egyes emberek a helyzeteket veszélyesebbnek érzékelhetik, mint amilyenek valójában (pl. a repüléstől való félelem). Másoknak lehet, hogy már volt egy rossz élményük, és attól félnek, hogy ez megismétlődik (pl. kutyaharapás). A pszichológusok úgy vélik, hogy a gyermekkori élmények is szerepet játszhatnak a szorongás kialakulásában.
A kutatók megtudták, hogy az agy kémiájának bizonyos egyensúlyhiányai hozzájárulhatnak a szorongásos zavarok kialakulásához. A szorongásban szerepet játszó neurotranszmitterek (kémiai hírvivők) közé tartozik az agyban a szerotonin, a noradrenalin és a gamma-aminovajsav. A tudósok azt is megfigyelték, hogy a szorongást bizonyos agyi régiók aktivitásának változásai kísérik. Sok szorongásos rendellenesség családban fordul elő, és valószínűleg genetikai okai vannak.
Néha a szorongásos tüneteket bizonyos állapotok, például vérszegénység és pajzsmirigyzavarok okozzák. Más tényezők, például a koffein, az alkohol és bizonyos gyógyszerek szintén kiválthatják a szorongásos tüneteket.
A szorongásos zavarokat néha olyan traumatikus események váltják ki, mint egy szerettünk halála, háború vagy természeti katasztrófák, például hurrikánok vagy földrengések.
Mi a legjobb módja a szorongás kezelésének?
A legfontosabb azonban az, hogy a tudatosságot a jelen pillanathoz való kapcsolódásra használjuk. A mindfulness a szorongás tökéletes ellenszere. Ha szorongsz, az első lépésed az kell legyen, hogy megállj, lelassíts, mélyeket lélegezz, és kapcsolódj a jelen pillanatban az öt érzékszervedhez.
Tedd fel magadnak a következő kérdéseket: "Mit hallok most?", "Mit látok?", "Mit érintek?", "Mit ízlelek?" és "Mit érzek?".
Ezután beszélj a becsomagolt agyadhoz, amely most fél, hisz a félelem fantáziájának, és mondd hangosan: "Itt vagyok, és most, ebben a pillanatban, biztonságban vagyok, jól vagyok, minden rendben van, nincs miért aggódni". Ez olyan, mintha egy sereg Canadair repülőgépet vetnénk be, hogy eloltsák a magánéletedet pusztító szorongás tüzét.
A legtöbb pillanatod jó pillanat, ha tudsz kapcsolódni hozzájuk. Ha nem tudsz, mert a fejed tele van aggodalmakkal és a jövőtől való félelmek fantáziálásával, akkor ezek a tökéletes pillanatok nem léteznek. Minél inkább megtanulsz kapcsolódni a jelenhez, annál kevésbé leszel szorongó.
Már az is jelentősen csökkentheti a szorongást, ha naponta 5 percig csendben ülsz, és hagyod, hogy a jelenhez kapcsolódj.
Milyen érzés a szorongás?
- Egyszerű fóbiákat okozhat a pókoktól és kígyóktól való félelem.
- Szociális fóbiáról akkor beszélünk, ha a szorongást olyan szociális helyzetek váltják ki, amelyekben az embernek nagy csoportokkal kell szocializálódnia, szóbeli előadásokat kell tartania vagy új emberekkel kell találkoznia. A szociális fóbia okozhatja azt, hogy az emberek félnek az étkezéstől vagy a nyilvános vécék használatától.
- A pánikbetegség olyan szorongás, amely kiváltó ok nélkül jelentkezik. A tünetek intenzitása perceken belül tetőzhet. Az illető azt hiheti, hogy szívrohamot kap vagy elájul. Az epizód általában kevesebb mint egy óra alatt elmúlik, és a személyt kimerülten hagyja maga után. Ezek az epizódok ijesztőek, és a személy kerülni kezdi a helyzeteket, hogy megpróbáljon menekülni tőlük. A félelem a félelemtől válik a legbénítóbbá.
- A szorongás szinte mindig jelen van a generalizált szorongásos zavarban. Az egyén mindenért aggódik, beleértve a jövőjét, az egészségét és a kapcsolatait, valamint a pénzügyeit és a világ helyzetét. Az aggodalom túlzott mértékűvé válik, és a szükségesnél sokkal több időt emészt fel, ami csökkentheti a személy napi feladatokra való képességét. Úgy tűnik, képtelenek elfogadni a bizonytalanságot, mint életük szerves részét.
- A kényszerbetegségre jellemző a szorongás, amelyet nem lehet elnyomni. Ilyen lehet például az AIDS-től való félelem, a félelem, hogy rosszat tesznek, például lopnak vagy nemi erőszakot követnek el, vagy a szexuális identitásukkal kapcsolatos visszatérő kérdés. Egyesek rituálékat vagy kényszereket alakítanak ki, hogy segítsenek nekik megszabadulni a szorongásuktól. Gyakori kényszerek közé tartozik a túlzott takarítás, mosás, számolás, valamint a zár, a tűzhely, az ablak ellenőrzése és a kérdezősködés (meleg vagyok?).
Mi a szorongás 3 figyelmeztető jele?
- a hangulat, az energiaszint, az alvás és az étvágy megváltozása.
- az aggodalom, zavar vagy idegesség túlzott jelei
- nehézségek a társaival való kapcsolatteremtésben.
A szorongás mentális betegség?
A szorongás a belső feszültség, a közelgő veszély érzése. Bénító lehet, vagy éppen ellenkezőleg, nyugtalanságot okozhat (a helyben maradás képtelenségével). Kikristályosodhat egy adott helyzetben vagy egy konkrét tárgyon: új félelem egy társadalmi kontextustól, amely képtelenséggel jár (például munkahelyváltás), túlzott aggodalom az egészséggel kapcsolatban... A szorongás akkor válik kórossá, ha jelentős mértékben megzavarja az alany életét; ilyenkor általában szomatikus tünetek társulnak a félelemhez: mellkasi szorítás, szívdobogás, izzadás, remegés, torokszorítás, nyelési nehézség...
A szorongásos zavarok gyakori pszichés betegségek, amelyek különböző formában (generalizált szorongás, fóbiák, pánikbetegség stb.) jelentkeznek, és nagymértékben megzavarják a mindennapi életet. Előfordulásukhoz számos pszichológiai, biológiai és környezeti tényező járulhat hozzá.
A szorongás, amely nagyfokú aggodalom formájában nyilvánul meg, teljesen normális jelensége az életnek. Amikor túlzott mértékűvé válik és kóros állapothoz vezet, akkor szorongásos zavarról van szó, amely kihat a személy viselkedésére, gondolataira és érzelmeire. Bár fogyatékossá tehet, a szerző szerint terápiás szempontból meglehetősen megfizethető. A szerző ezen állapotok áttekintését javasolja, amelyek nagyszámú, látszólag nagyon különböző állapotot foglalnak magukban.
Mi a leggyakoribb félelem?
Itt sokan mások:
- Akrofóbia: tériszony;
- Aerofóbia: a repüléstől való félelem;
- Arachnofóbia: pókoktól való félelem;
- Asztrafóbia: félelem a villámlástól és a zivatartól;
- Autofóbia: félelem az egyedülléttől;
- Klausztrofóbia: félelem a zárt terektől;
- Hematofóbia: félelem a vértől;
- Aquafóbia: félelem a víztől és a fulladástól;
- Ophiophobia: félelem a kígyóktól;
- Zoofóbia: félelem az állatoktól.
Források
Szorongás és depresszió
Ez a könyv lépésről lépésre szervezett megoldást kínál azoknak, akik ezekkel a legyengítő problémákkal küzdenek, és megtanítja az olvasókat arra, hogyan ismerjék fel azokat a tényezőket, amelyek szorongást és depressziót okozhatnak. A diétára, légzésre, relaxációra, biofeedbackre és testmozgásra vonatkozó konkrét javaslatokkal a program segít az érintetteknek abban, hogy képessé tegyék magukat a folyamatos szorongás és a kiújulások megelőzésére.
Szorongásos rendellenesség
Az időnkénti szorongás az élet normális része. A szorongásos zavarok azonban többről szólnak, mint átmeneti aggodalomról vagy félelemről. A szorongásos zavarban szenvedő személynél a szorongás nem múlik el, és idővel rosszabbodhat. Csak ma szerezze be ezt a bestsellert akciós áron. Az időnkénti szorongásérzés az élet tipikus darabja. Még hasznos is lehet, ha figyelmeztet a veszélyre. A szorongás akkor válik rendellenességgé, amikor a lehető leggyakrabban fordul elő, kivételesnek érzi magát, órákig vagy akár napokig tart, és...
Szorongásos zavarok
Springer Science & Business Media. 2002Ebben a könyvben a szorongás normális és patológiás aspektusainak tárgyalása kritikusan vizsgálódik. Egy fejezet foglalkozik a szorongás molekuláris alapjaival, felvázolva az ilyen megközelítésben rejlő lehetőségeket az új, hatékony farmakológiai beavatkozások felfedezésében. Tárgyalják az állatmodellek arculati érvényességét, kiszámíthatóságát és hasznosságát az érvényes, új, hatékony készítmények tervezésében. Külön fejezeteket szentelnek az egyes szorongástípusoknak, mint például a generalizált szorongás...
- Ortolani P. (1998) - Psychoanalysis, Anxiety, and the Anxiety Disorders, Current Neuropharmacology, Godwin Roplica Books, [online] 18(2), pp.350-361. doi:12.1014/j.ctam.2012.06.002. doi:12.1014/j.ctam.2012.06.002.
- Isseger F. (2002) - A hangulatzavarok és szorongásos zavarok kezelése, Journal of Psychopharmacology, vol. 15, no. 2, pp. 141-151, [online] 15(4), pp. 279-301. doi:11.1015/j.psy.2002.02.007.
- "Szorongás: A szorongás: Amit tudnod kell. - Negatív gyermekkori események és a családi előzmények növelhetik a kockázatot", NIH MedlinePlus Magazine | View at: Kiadói oldal
- Alexander T (2018) - Kognitív folyamatok, szorongás és a szorongásos zavarok kezelése: : A Preliminary Report, The Journal of Alternative and Complementary Medicine, [online] 22(6), pp.438-459. doi:12.1079/acm.2018.0324.
- Gotenermen D. & Crispa P. (2021) - Depresszió és szorongás témájú információk, a gyógyszerek biztonságáról és mellékhatásairól szóló frissítés: A Review of Clinical Data and Relevant Animal Studies, [online] 17(5), pp.1370-1397.e7. doi:10.1016/j.cgh.2021.06.047. doi:10.1016/j.cgh.2021.06.047.
- Jose U. & Swedo P. (2005) - The Role of Cognitive and Somatic Cues in Anxiety and Anxiety Disorders, Gartner - Little Green House, Acta Neuropsychiatrica, [online] 24(3), pp.206-267. doi:9.1014/neu.2013.9. doi:9.1014/neu.2013.9.
- Gifland O. (2017) - Anxiety sensitivity and the anxiety disorders, Rachman - Routledge, Experimental and Clinical Psychopharmacology, [online] 22(2), pp.243-311. doi:12.1047/pha000275.